Ketyere Hobby Bolt, Nagyvárad. Aleea Emanuil Gojdu 2.

2011. augusztus 31., szerda

mÉg MiNdIg KoMóD




Ezt nem én készítettem, hanem Ancsa, aki tulajdonképpen a bolt vezetője, de annyira szép, hogy végre valahára sikerült képeket kicsalni tőle, és most itt is megmutogathatjuk. Mert ugyan egy ideig ott díszelgett a Ketyere kirakatában, mindenki csodálatára, ám aztán elég hamar elpártolt egy boldog vevőhöz. Szerencsére a digitális fotók nem kopnak el, jöjjön hát ez a szépséges darab, amely minden romantikus lány, hölgy szobájának fődíszévé válhatna!:)

Természetesen erről sem hiányozhatott a Stampéria stencil csodás mintázataival.

És azok a mesés színek...ugye ti is máris a szívetekbe zártátok?


Ha még akartok hasonló szépségeket látni, csak látogassatok el a boltunkba, hiszen ott mindig van, mi szem-szívnek ingere!:)

2011. augusztus 23., kedd

mEsE


a kartonragasztóról, a scrapbook papírról, a komódról és a romantikáról.


Hol volt, hol nem volt....voltak ezek az ismerősök, akik egyszer úgy gondolták, összeállnak egy kis közös munkára. Ez lett az eredménye:




Na nem kell megfeledkezni a stencilről sem (Stampéria), mert szép szerep jutott neki, és a sok szép akrilfestékről sem, mert nélkülük sehol se lenne ez az egész szép történet.

2011. július 19., kedd

ÚjDoNsÁg: KaRtOnRaGaSzTó!

A pentának megjelent egy új terméke, amit, mondanom se kell, igyekeztünk minél hamarabb kipróbálni. A kipróbálásnak pedig meglett az eredménye is, mégpedig a teljes siker és a maradéktalan elégedettség!:)) Csak röviden, leírom a tapasztalataimat.

Előszöris, nagyon erős ragasztó; a vastag papírokat, mint pl a scrapbook kartonokat, amit eddig a dekupázsragasztóval igencsak kínlódva rögzítettem a fára vagy arra amire, most hihetetlen könnyen maradásra tudtam bírni. Az a lényeg, hogy az anyag, amit ragasztunk, jó nedvszívóképességgel rendelkezzen. Ha az is jó nedvszívóképességű, amire ragasztjuk, még jobb. Innen a karton ugye.

Egy másik szenzációs tulajdonsága, hogy anyag ragasztására is tökéletes.

Anyag kartonon - a legideálisabb kombináció, de elárulhatom, hogy fán, faháncson, stbn, sem viselkedik rosszul. Ez a kis piperetáska pl faháncsból készült, rajta pedig nem szalvéta díszeleg, hanem anyag! Hát nem cuki?;-)

Másik előnye, hogy nem hagy nyomokat száradás után. Tehát ha organza vagy selyem anyaggal, szalaggal is szeretnél díszíteni, melegen ajánlom a kartonragasztót, mivel száradás után nyoma vész minden ragasztási nyomnak:))

A ragasztót minden esetben ecsettel vittem fel.

Amire vigyázni kell, hogy a felület, amit kapunk, nem vízálló; ezért, főleg, ha felülről is átkenjük, utána érdemes lelakkozni, de csakis oldószeres lakkal!Tehát, itt az ideje, hogy te is beszerezd és kipróbáld! az elégedettséd garantált, és annak, aki megrögzött alkotó, azt hiszem, nem hiányozhat az eszköztárából...:-)

2011. május 19., csütörtök

tÜrKiZmÁnIa

Volt egy papír- és ceruzatartó, ami, így ránézésre, hát olyan rút kiskacsa hatást keltett a szememben. Úgy értem olyan kis ormótlan meg minden volt szegény.
Aztán egy szép napon megszántam, s elévettem szalvétagyűjteményemet, és keresgélni kezdtem, hogy ugyan mi szépbe öltöztethetném fel.
Akkor megakadt a szemem egy türkiz-és-barna mintás szalvétán (amin egyébként is mindig megakad a szemem).
Egy kis csiszolás (mint mindig;-), alapozás, tervezés, ragasztás és festés.
Aztán, lévén, hogy még élénken élt bennem az új Stampéria sorozat termékbemutatón ért elragadtatásom stenciljeikről, még egy mintát is nyomtam az oldalára.
Végül lakkoztam fényes lakkal.
Szépséges "hattyú" lett belőle, ugye?;-)

Próbáld ki te is. Minden hozzávalót megtalálsz a boltban, útbaigazításokkal együtt!

És természetesen hamarosan a Stampéria termékekről is lesz szó bővebben, merthogy egyszerűen kiválóak és nagyon hasznosak, és, ami a legfontosabb: rövidesen nálunk is megtalálod őket!:)



2011. április 1., péntek

kOpOtT tAvAsZ -


csak, hogy ne ugyanazzal a kifejezéssel éljek kétszer egymás után 10 perc leforgása alatt:)

A tavaszt is nagyon szeretem, meg mindazt, ami régies, kopottas, antik beütésű (és persze megfelel az ízlésemnek:P). De vajon összekombinálható-e a kettő? Kreatív blog oldalon lévén épp, a válasz természetesen az, hogy iiigen. Meg egyébként is.;-)




De hogyan készítsünk vadiúj, még soha nem használt tárgyakból kopottas kinézetű dolgokat? Ha azt találom mondani, hogy finomvonalas repesztőlakk, az ugye elsőre nem mond túl sok mindent?

Na de ha azt mondom, hogy gyertya, arról már csak beugrik valami, nem igaz?



Kérem szépen, ha van a háznál egy kis festék, ragasztólakk, egy falap, egy darab finomabb smirgli, egy negyed szalvéta, mondjuk tavaszi mintás és egy szál fehér gyertya, akkor neki is lehet fogni ennek a rejtélyes, ám pofonegyszerű antikolási technikának. (Ha nincs, szaladj el értük gyorsan a boltba!;-) ) Nem kell hozzá nagy tudomány, se gyakorlat, aki még soha nem decoupageolt, az is bátran kipróbálhatja.

Akkor vágjunk is bele:

Vettem egy MDF lapot, és szép egyenletesen lealapoztam fehér alapozófestékkel. Míg ez száradt, kiválasztottam a ragasztani kívánt szalvétát és megterveztem a képet. Nemrég érkezett egy nagy adag új, csodaszép szalvétasorozat az üzletbe, abból válogattam természetesen.

A választás egy virágmintás szalvétára esett ( mi másra?), amelyben a világos lila, pasztell színek dominálnak. A szalvétát rétegeire szedtem, majd a kívánt mintákat körbetépkedtem és felragasztottam Pentart decoupage ragasztólakkal az mdf lapra. Alul-felül ragasztóréteg.

No így. Ezután fehér akrilfestékkel átfestettem az egész lapot (minta teljesen kímélve van), csak úgy, hogy szebb legyen. (A smirglit meg eltettem, hogy majd jó lesz az még valamire.) Ezután elővettem ilyen színeket, hogy: rózsaszín, lila, sötétlila, country zöld, és elkezdtem játszadozni velük, mint a kis óvodások, csíkokat húztam a lap fehér részeire, össze-vissza mindenféle színnel. Annyi, hogy egyirányban csíkoztam. Míg tele nem lett az egész oldal. Egyébként így sem volt csúnya:))

Miután a csíkjaim megszáradtak, vettem egy gyertyát - és jól tessék figyelni, mert itt jön a tudomány!;-) -, és végigdörzsöltem vele a csíkokat! Le-fel, le-fel, persze nem vittem túlzásba, nem fogyott el a fél gyertya, mire végeztem a művelettel!


Ezután következett az a lépés, amikor látszólag mindent elrontunk. Ugyanis elkezdtem lefesteni a lapot fehér akrilfestékkel. Először persze nem fed még olyan jól, nem kell megijedni, hagyjuk száradni, utána ismét egy réteg fehér festék, száradás, ismét fehér festék...szóval ezt eljátszottam néhányszor. Néha még a mintába is belementem itt-ott, csak, hogy hitelesebb legyen a régies hatás;-).

Mikor már úgy láttam, hogy szép fehér ismét a felület, elővettem a smirglit (na ugye milyen jó, hogy nem dobtam ki!:P), és szép óvatosan elkezdtem visszaszedni a fehér festékréteget, amit épp az imént vittem fel. A rákent viaszréteg segítségével a felső festékréteg könnyen, szépen lepattogzott, akárcsak egy régi falról:), s megjelentek alatta az odakent színek... addig csiszoltam, amíg azt nem mondta rá a szemem, hogy ez így mostmár szép lesz.


Lakkozással fejeztem be, meg fényképezéssel, amiben már nem vagyok annyira jó:))


Persze utána kipróbáltam más szalvétával is,

meg aztán más tárgyakon is alkalmaztam a technikát; pl egy régen, ajándékba kapott fürdőszobai kenceszett tartóját, egy kis fadézsát festettem be és gyertyáztam ugyanígy ki. Szerintem tűrhető lett.


Remélem, elnyerte tetszéseteket, és ti is ki fogjátok próbálni!


Kikapcsoló munkát kívánok,

L.

ui. Bármilyen kérdés, panasz (hogy nem jött ki valami) ha van, nyugodtan írjatok a megadott emailcímre.


rÉgI tAvAsZ,


avagy régen volt már tavaly tavasz, meg nyár is jött rá, aztán ősz is tél is, ami biza a blogra is megtette hatását; ellepte azt is a por meg a hallgatás. Node újra tavasz van, a port szépen letöröltük, a hallgatást pedig ismét írás váltja fel! Illetve kreatív ötletek sorozata, reméljük sűrűbben, mint ahogy az évszakok váltják egymást! (Báár, az utóbbi években ez sem egy unalmas történet...;-)

De, hogy szavamat ne feledjem, visszatérve a fő témára: üdv újra innen a blogoszférából, mindazoknak, akik követnek vagy követni fognak, és remélhetőleg kedvet kapnak egy-két ötletes cucc elkövetésére is!;-)


Aki rég nem volt, tegyen egy sétát a Ketyere Hobby Boltig, egyrészt, hogy beköszönjön, másrészt, hogy szemügyre vegye a pozitív változásokat, harmadrészt pedig, mert úgyis szüksége lesz egy-két cuccra a kreatívkodáshoz!;-)


Kellemes kikapcsolódást kívánok mindenkinek,


L.

2010. szeptember 2., csütörtök

kElEt hAnGuLaTa

engem mindig megfogott...
most még inspirál is;-)
Melegebb színek, jön az ősz, illik is hozzá...
Egy forró tea a hűvös reggelen. Vagy estén:) Kinek mikor esik jobban. Közben elmélázunk a levelek hullásán..
A karkötő fából van. Olyanra lehet varázsolni, amilyenre éppen csak tetszik.
(Na nem kell azt hinni, hogy csak felragasztottam a szalvétát és már kész is van minden.:P Használtam még egy kis ezt, egy kis azt, hogy úgy nézzenek ki, ahogy kinéznek ezek a tárgyak... érdeklődni lehet a boltban!;-) )
Ez már más világ. Ez nem ősz. Ez kicsit misztikum, kicsit előkelőség, izgalmas színek és minták világa. Türkiz és bordó érzések. Egyszerűen vonzó! Örök kedvencem, mindig szeretek ránézni:)
(És ez már nem szalvéta, de attól még decoupage! Érdeklődni lehet a...;-)) )
Ez a darab még nem kelt el, ha véletlenül valakit érdekel...;-))

2010. július 20., kedd

hA nYáR, aKkOr TeNgEr!

Na ezt a cikket rég megírtam, de húazóta a nyár is majdhogynem lejárt, és még mindig nem publikáltam! Így jár az, aki férjhez megy közben.. de sebaj, akkor is hadd jöjjön a jó nyárias cikk! És éljen a decoupage télen-nyáron!;-)

Tehát ahogy az meg volt írva;):


Húha, a tavasz rég lejárt, a nyár meg rég beállt:) Méghozzá jó forró! Ilyenkor az ember vagy a hegyekbe, hűvös erdőbe vágyakozik, vagy a tengerparta kívánkozik, ahol kedvére lubickolhat a kék vízben. Én magam speciel inkább az utóbbira szavaznék per pillanat, de egyenlőre nem adatik ez meg nekem - ellátogattam hát egy doboz erejéig a tengerre!

Így is nagyon kellemes volt ám!;-)

Az az igazság, hogy ebből akárhány mintapéldányt készítek, mindig 1-2 napon belül lenyúlják a kedves kliensek - ahelyett, hogy ők is készítenének egyet!:P Na de legalább biztat, hogy mégsem olyan csúnya dolog ez...;)

Szóval hajrá, itt a nyár, irány a tengerpart----- i hangulat! Dobozon! Igazán olcsó mulatság;-)

Hogy mi kell hozzá, megmondják a kedves kollégák a boltban. Úgyhogy várunk sok szeretettel!:-)

2010. június 1., kedd

tAvAsZi HaNguLaT

Az alábbi dobozkával az összeragasztható kartondobozok praktikusságát szeretném reklámozni:-)) Illetve a kedvenc új szalvétamintámat, ami kicsit keleties, nagyon tavaszias, és mindenképpen gyönyörű.
Szóval ezek az összeragasztható kartondobozok különböző méretben és alakban beszerezhetőek, pl nálunk, a Ketyerében;-), és még környezetbarátok is!, mivel újrahasznosított papírból készülnek. Akármennyi réteget is viszünk fel rájuk, nem kell félni, hogy nem lehet majd kinyitni, nem zárnak alapból olyan szorosan, készen pedig pont jól zárnak:) És elég tágas belül a lakás;-)), bele lehet dobálni sok szanaszét heverő apró holmit a szobából... Használatuk nagyon egyszerű, hobbiragasztóval összeragasztjük a részeket és megvárjuk, míg összeragadnak. Ez rövid időn belül megtörténik, utána pedig neki is lehet esni a munkának: alapozófestékezés kívül-belül, száradás, közben a szalvéta előkészítése, minta ráillesztgetése, tervezgetése, utána ragasztólakk - szalvéta, és én, mielőtt újabb ragasztólakk réteget raknék rá, megfelelő színű akrilfestékekkel szoktam eltüntetni a nyomokat, ahol a szalvétarészek véget érnek, vagy összeérnek.. ez elég pepecs munka, aztán a kimaradt felületeket is akrilfestékkel be kell vonni, kívül és ráadásul belül is, ha szép munkát akarunk;-), és ez is pepecs munka; utána a szalvétára még egy réteg ragasztólakk, és végül mindenhova 2 réteg fényes lakk, a tartósság és szép színek kedvéért. Miután alaposan kiszárítottam a doboz minden porcikáját, még ragasztottam a tetejére egy szép kis zöld lepkét, amit évek óta tartogattam itthon, hogy majd eljön a megfelelő valami, amihez felhasználhatom, mert annyira tetszett - és el is jött:), illetve egy szép zöld teklagyöngyöt, ami - kapaszkodjatok meg - 10 baniba kerül, és végezetül, hogy mindennek megadjuk a módját, a hasára kötöttem egy szép kis sárga organza szalagot masnira, ami pedig 20 baniba került. És ez lett a végeredmény.

Szóval, all in all, a hozzávalók nem voltak égbekiáltóan drágák (ja, a szalvéta 60 bani, a doboz pedig, mivel a legnagyobb méret, 10 lej), inkább a ráfordított idő kerülne többe... de mindenképp megérte ezt a szépséget elkészíteni!
De nem muszáj ezzel a szalvétával, ezt a stílust követni.. a doboz egyszínű, hogy mi jön ki belőle - az csak a fantáziátokon áll! Mindenkinek melegen ajánlom a dobozolást!;-)


2010. február 25., csütörtök

mÁrCiUsKa,

avagy tavaszváró.:-) Mifelénk régi hagyomány, hogy március elsejére a fiúk "márciuskát" ajándékoznak lány ismerőseiknek, vagy épp egy bizonyos lány ismerősüknek...;-) De manapság már nem csak a fiúk ajándékozzák ezt; ovikban, sulikban elkészítik a gyermekek.. íme egy - szerintem - nagyon aranyos ötlet "márciuska"-készítéshez:

ez a katicabogár agyagból készült (de ugyanúgy beválik a levegőn száradó gyurma): kézzel lett megformázva, majd megfestve, végül lelakkozva. Egy darab fehér kartonlap, kis szizál alá, egy piros-fehér masni, és kész is az aranyos tavaszi hírnökünk, a katicabogár - csak le ne repüljön a lapról!;-)


Minden hozzávaló megtalálható a Ketyere Hobby boltban; de ha már nincs időd elkészíteni őket, készen is megveheted, csak 3 lejért!


Boldog tavaszvárást, tavaszodást minden lánynak!;-)

2010. február 24., szerda

aLaPoS mUnKa:-)







Ha decoupage, akkor alapozó festék - adhattam volna ezt a címet is ennek a rövid ismertetőnek.

Most szeretnék mindenkit meggyőzni az alapozó festék használatának szükségességéről:D

A szalvétatechnikázást először én se alapozó festékkel kezdtem, de ennek az az egyetlen oka volt, hogy nem tudtam róla, hogy ilyen is létezik. Aztán részt vettem egy műhelyen, na ott találkoztam vele először. Végül pedig részt vettem egy képzésen, ahol elmagyaráztak egyes-mást, és azóta én (is) MINDIG használom ezt a terméket!
Hogy miért?
  • Előszöris, mielőtt bármilyen szalvétamintát felviszel a kiválasztott tárgyra - pl egy fából készült dobozra, keretre, stb -, vigyáznod kell arra, hogy a felület egyenletes és egyszínű, lehetőleg fehér legyen. Ha pl a kiszemelt tárgyad sötétebb árnyalatú, vagy barna, nagy a valószínűsége, hogy a vékony szalvétarétegen át fog ütni az alapszín, és így se a minta, se a színek nem fognak érvényesülni. A világos/fehér alap kiemeli úgy a mintát, mint a színeket. És ha már mindenképpen ezt szeretnénk elérni, miért pocsékoljuk erre a fehér festékünket, ami drágább is, több is fogy belőle, lassabban is szárad? Az alapozó festék nagy előnye, hogy gyorsan szárad, hígabb, mint egy normál akrilfesték, és így kevesebbet kell használni belőle, illetve, az így kapott felület sokkal könnyebben kezelhető, és jobban "fog", fed az utána használt bármilyen festék.

  • Ez akkor válik nagy előnnyé, amikor pl egy üveg, vagy egy fémtárgyat decoupage-olunk. Nem mindegy, hogy kínlódva festjük meg, és akkor se fog soha olyan szép egyenletesen fedni az a festék azon a csúszós üvegen!, vagy pedig könnyen dolgozhatunk az adott felületen, a festékek szépen tapadnak, fednek, stb.
De ha ezek nem meggyőző érvek, próbáld ki, és tegyél egymás mellé két decoupage-olt tárgyadat - egyet, aminél nem használtál, és egyet, aminél használtál alapozó festéket! Majd meglátod te is a különbséget;-)

Egy 100ml-es alapozó festék 12,50 lejbe kerül, és nagyon sok tárgy bealapozásához elég:-)

2010. február 16., kedd

Az Első Művem:-)


Amikor valaki belevág valamilyen modern hobbys technikába, általában nagy a lendület meg a lelkesedés - de mindjárt utána jön ennek az ellentétje: a csalódottság és ügyetlenség érzése, meg, hogy "nem megy ez nekem".
Persze, mert kinézünk az interneten egy nagyon szép darabot, vagy elmegyünk a hobby boltba és ott is nagyon szép mintákat látunk - nyilván fellelkesedünk - azután elmagyarázzák nekünk, tökegyszerű az egész - hazamegyünk, hozzáfogunk, és - hát kiderül, hogy nem is olyan egyszerű (legalábbis nekünk nem, lehet, hogy másnak igen), és az a valami, ami kikerül a kezünk alól, khm, hogy is mondjam - valahogy nem annyira szép, mint ahogy elképzeltük, hogy milyen lesz...
Vegyük például a decoupage-olást, vagy más néven, szalvétatechnikát: ugye amit a boltban láttunk, az olyan, akár egy festmény; senki meg nem mondaná, hogy az szalvéta, nem pedig valami nagy talentum remekműve; aztán otthon mi is hozzáfogunk: mi, talán ne tudnánk egy réteg ragasztót felvinni, utána leteríteni egy kis szalvétadarabot, és végül még egy réteg ragasztót rákenni?
Ennyi az egész, ugye, aztán mégis: a mi képünk/dobozunk/stb: gyűrött lesz, a szalvéta nem simul el rendesen - jobbik esetben csak ennyi a gond -; aztán arról nem is beszélve, hogy folyton szétszakadozik; a minta nem látszik jól, a fa sötét színe átüt és elrontja az egészet, stbstb.
Vagy ott van az üvegfestés: ehhez se kell más, csak valamilyen üvegedény, egy kontúrozó, meg valami színek, na meg egy ecset. Igen ám, de mikor hozzáfogunk, kiderül, hogy: a kontúrozóval nem is lehet szép egyenes és egyenletes vastagságú vonalakat húzni; az üvegfesték minősége valószínűleg nagyon rossz, mert nekünk folyton szétfolyik; aztán ugye elfelejtettük, h nem száradt még meg és belenyúltunk, és jajmostmitcsináljunkvele?!?!?! stb stb...

Szóval megannyi tényező van, ami elveheti kezdeti lelkesedésünket és még igen gyenge lábon állon
önbizalmunkat, és csak a 0-val egyenlő sikerélmény van előttünk...

Nos, ha ez valakit vigasztal: senki nem kezdte szimfóniával, sem pedig sixtusi kápolna mennyezetfreskójával.:-) Igen, az első darab decoupageolt tárgyunk valószínűleg kicsit esetlen lesz, kicsit gyűrött lesz, kicsit mázgás, döröncös, rücskös, stb... és az első festett üvegünk megtörténhet, hogy kicsit görbevonalas lesz, kicsit aránytalan, kicsit szétfolyt... de ne essünk kétségbe!! :-)
Amíg belejövünk, és rájövünk a dolgok nyitjára, kezdjük egyszerűbb dolgokkal: egy sima falap; egy üveglap, mely alá megrajzolt mintát tehetünk - így könnyítsünk saját magunkon. Aztán meglátjuk, 1-2 darab után a szalváta már jobban engedelmeskedik, a kontúrvonalunk egész magabiztos lesz..
..így voltam ezzel én is.

Sok sikert mindenkinek a munkájához!:-)

Tiszteletem!

Mindenkit szeretettel üdvözlök a nagyváradi Ketyere Hobby Bolt blogján! Azt is, aki ide igyekezett, és azt is, aki épp csak idetévedt.;-) Remélem, kellemes időtöltés lesz, bárki is bárhogy került ide!:-)

Célunk ezzel a bloggal, hogy,
  • egyrészt, azoknak, akik megrögzött hobbyzók és hűséges vásárlóink - de nem csak - ötletekkel kedveskedjünk;
  • másrészt, hogy fortélyokkal, fogásokkal, tanácsokkal segítsünk kezdőknek és haladóknak (ha tudunk, persze:-)) );
  • továbbá, hogy kérdésekre válaszoljunk,
  • továbbá, hogy régi és új technikákat, alapanyagokat mutassunk be;
  • illetve, természetesen, hogy akik még nem megrögzött hobbyzók, azok kedvet kapjanak hozzá és idővel azzá váljanak!;-)
És, hogy minél többen ráébredjünk arra, hogy:
Alkotni jóóóóóóóóóóóóóóó!:-):-)

Üdvözlettel,

Szilágyi Lea,
Femart Srl, Ketyere Hobby Bolt, Nagyvárad.